A következő cikkben a CSS 3-ban bevezetett új pszeudo-osztályokkal foglalkozunk majd, de hogy mindaz amit majd ott írok ne lógjon a levegőben, térjünk vissza egy kicsit a CSS 2-höz, és ismerjük meg az abban bevezetett pszeudo-osztályokat.
A CSS pszeudo-osztályai olyan nyelvi megoldások, amelyek segítségével külön stílusokat rendelhetünk az elemek egyes állapotaihoz. Legismertebb megnyilvánulása az, amikor egyes weboldalakon egy link fölé visszük az egérkurzort, és ennek hatására annak megváltozik a színe, vagy — ha addig nem volt aláhúzva — megjelenik az aláhúzás esetleg éppen fordítva. Persze ez csak a jéghegy csúcsa, íme az összes
példa egy csokorba gyűjtve, alább pedig az egyes pszeudo-osztályok részletesen.
:link
A linknek az az állapota, amelyet akkor vesz fel, amikor nincs fölötte a kurzor, és a link még nem lett meglátogatva. Az alábbi beállítással elérhetjük, hogy a linkünk ilyenkor sötétkék legyen.
1 | a:link { color : #0000CC ; } |
:visited
A linknek az az állapota, amelyet akkor vesz fel, amikor a linket már meglátogattuk. Az alábbi beállítással elérhetjük, hogy a linkünk ilyenkor lila legyen.
1 | a:visited { color : #990066 ; } |
:hover
Az elem akkor kerül ebbe az állapotba, ha az egérkurzor fölötte áll. Nem csak linkre használható, szinte tetszőleges elemre vonatkozhat. A következő beállítással világoskékre változtathatjuk az egérkurzor alatti bekezdés színét.
1 | p:hover { color : #0099FF ; } |
:active
Az elemnek az az állapota, amikor rákattintottunk, de még nem engedtük fel az egeret. Az alábbi beállítással elérhetjük, hogy bekezdésünk ilyenkor piros legyen.
1 | p:active{ color : #FF0000 ; } |
:focus
Az elemnek a fókuszált állapota, amikor az adott elem kapja a billentyűzetről érkező információt. Tipikus példa az input szövegmező, amely a következő beállítással világosszürke alapszínt kap fókuszált állapotban. Ez például egy hosszabb űrlapon segít követni, hogy épp melyik mezőnél tartunk.
1 | input:focus { background-color : #CCCCCC ; } |
:first-child
Ezzel olyan elemeket választhatunk ki, amelyek a szülő elemük első gyermekei. Ha például van egy
<div>
-ünk, és abban
<p>
bekezdéseink, akkor a
p:first-child
alatt megadott beállítások csak az első bekezdésre vonatkoznak majd. Az alábbi beállítás például narancssárgára színezi az első bekezdést.
1 | p:first-child { color : #FF6600 ; } |
:lang(xx)
Ezzel a pszeudo-osztállyal nyelv-specifikus beállításokat adhatunk meg. (Az egyes nyelvek kódjai
itt érhetők el.) A nyelvet nekünk kell megadnunk a html fájlban (pl. a
<p lang="la">
latin nyelvű bekezdést jelöl), a CSS-ben pedig azt adhatjuk meg, hogy a html-ben adott nyelvi szövegként megjelölt rész milyen stílusbeállításokat kapjon. A következő beállítás például kékre színezi a latin nyelvű bekezdéseket.
1 | p:lang( "la" ) { color : #0000FF ; } |
Végezetül néhány szó a kompatibilitásról. Az Internet Explorer-en kívül más népszerű böngészővel nem lesz gondunk, így a következők csak az IE támogatásról szólnak:
:link, :visited
— IE6
:hover
— IE6 csak linkekre, IE7-től egyéb elemekre is
:active
— IE6, IE7 csak linkekre, IE8 egyéb elemekre is
:first-child
— IE7
:focus, :lang
— IE8
Részletesebb információk a támogatásról
itt találhatók.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése